AZ IRODALMI SZALONNA VENDÉGOLDALA
A zebra szép élőlény. Szavannára való ló. Nehezen ismeri fel a vadőrt, de másik zebrát nagyon könnyen. Nem olvas újságot és nem néz tévét. Moziba sem jár és nem is internetezik. Legel és menekül az oroszlán elől. Ez a fő időtöltése. A vadőrnek unalmas lenne, a…
Az orvos tüsszentett, a férfi összerándult, rosszak az idegei, mondta halkan és egy egészen kicsit röstellte is magát, de ez mégiscsak a neurológia. Semmi oka a szégyenkezésre, válaszolta az orvos, és hozzátette, hogy allergia. Ez nem nyugtatta meg a férfit, az úgynevezett beteget, mert az egész…
AZ IRODALMI SZALONNA VENDÉGOLDALA
N.N.A. fejfájással ébredt. Másnaposan. A költészet napjának másnapja volt. Túl sokat fogyasztott tegnap a versekből. Engedélyezett tudatmódosító szerek. Hirtelen azt sem tudta, hol van. Kótyagos volt. Felkelt. Bevillant, hogy ma fog találkozni a haverokkal. Csak a…
Végállomás, szólt a villamos hangszórójából.
Megint késésben volt. Azt ígérte, fél háromra ott lesz. Egyébként nem sietne. A férjének azt mondta, csak este megy haza. Innen már legfeljebb öt perc gyalog, de még be kell szaladnia a sarki boltba. A gyerekeknek akart venni valamit. Ez lesz az első…
–Dicsértessék!
–Mindrkké! Szűzanyám! Mama! Te mit keresel itt? Tivadar atya egy óra múlva gyóntat!
–Tivadar atya süket.
–Dehogy süket.
-Jó, akkor nem süket, csak fütyül arra, amit mondok. Veled kell beszélnem.
-Mama, ne most. Négyen állnak még sorban.
-De könnyíteni akarok a lelkemen.
-Jó,…
A déli naptól forrt a levegő. A sziklás parttal küzdő, senyvedő fenyők alatt teli torokkal ordított Isztria összes kabócája. A férfi lihegve érkezett. Az a típus volt, aki mindig él a lehetőségekkel. Megragadta a dolgokat, mindig belenyúlt a jóba.
Tar fejével követte az évek óta mindent elsöprő,…
Poholka Rezső víz- és gázszerelő mester napja rosszul indult. Későn ébredt, és a kapkodásban kezében maradt egyetlen munkásnadrágjának cipzárja.
Március nyolcadika volt: még a műszak felvétele előtt fel akarta köszönteni bérszámfejtő Terikét. Nem ért rá vesztegetni az idejét.
Válogatott szitkok…
A feleségem, hangoztatta már több mint tíz éve széltében-hosszában. Azt nem tudta volna megmondani, miért nem házasodnak össze, ha már annyira szereti így szólítani, de abban egészen biztos volt, hogy így is minden a legnagyobb rendben van. A felesége a néhány hónap után kapott jegygyűrűt ugyan…
Anyámék a kertkapu előtt dohányoznak. Apám már a harmadik szálat veszi elő, anyám tüzet ad neki. Aztán a füstöt a medvére fújják. Apám bal karja alatt egy hatalmas fehér játékmedve. Hiába mondtam nekik, hogy ne hozzanak semmit. A cseresznyefa alatt meg különösen jól fog mutatni az a plüss…
Grizly méretű termetétől és a vastag fekete bundájától biztosan sokat szenvedett nyáridőben. Most mégis elégedetten lihegett. Hosszan kilógó, élénk rózsaszínű, bársonyos nyelvével és szorgalmas lihegéssel hűtötte magát.
– Egy igazi újfundlandi!
A kutyaszerető többség helyeselt. Volt, azonban aki…
AZ IRODALMI SZALONNA VENDÉGOLDALA
Milyen ételt szeretett? Melyiket a legjobban? Mikor tanult meg olvasni? Miről álmodott 1920. április 11-én? Milyen színű volt Radnóti Miklós szeme? Milyen volt a hangja? Mi szeretett volna lenni tíz éves korában? Szerette a matematikát? Szerette a fagyit? Evett-e…
L. kisasszonnyal Baden Blutenben ismerkedtem meg egy szeptemberi délutánon, ezernyolcszázhuszonhétben vagy nyolcban, már nem emlékszem pontosan. Csipkés napernyője alatt sétálgatott a kis, kelet-morvaországi fürdőhelyen, ahol akkortájt a nyárutókat töltöttem.
Karl von Fittgenstein grófként…
Azt írtad a lapra, heló, elmentem, többé nem jövök. Egészen olvashatóan és középre. Felrajzszögelted a konyhaszekrény ajtajára. A felsőre, ahol a poharak vannak. Zsíros volt a papír. Nem törölted le az asztalt megint. A régi kockásfüzetből tépted ki, amit évekkel ezelőtt vettem neked. Azt hittem,…
Majdnem három óra lett, mire a házhoz ért. Hiába csöngetett fel a kaputelefonon, senki sem válaszolt. Tanácstalanul nézett körbe az utcán vergődő pénteki csúcsforgalmon. A szűk járdán türelmetlenül kerülgették egymást az emberek. Szerencsére ő nem volt útjában senkinek, mivel be tudott húzódni a…
Mindenki vécépapírért áll sorba. Aki végez, az megy a henteshez aranyáron combot venni. Ha nincs liszt, a gríz is jó, mondja egy férfi, vagy a kukoricadara, kontráz mögötte egy alacsony néni. Csak Anikó nem áll be sehova, köröz már jó ideje, nem akar raktározni, nem akar cipekedni. Nem szeretne…
– És most mi lesz?
A fiú a lány mutatóujját nézte, ahogy a körömágyat véresre rágta.
– Mivel? Apámmal?
A lány szőke volt, és riadt.
– Szerinted kivel?
A fiú máskor már ingerülten tett volna szemrehányást az értetlenkedésért, most némán bámulta a kávézó kovácsoltvas kerítésén át a sűrűsödő…
Láncon tartom. Röviden, hegyes szögekkel kiverten. A kalotaszegi mintás katonaládában.
Nem beszélek róla senkinek. Én sem foglalkozom vele. Néha hetekig eszembe se jut. Ha nagy ritkán mégis, azt kívánom, bárcsak ne lenne. Aztán a végén mindig megsajnálom, hogy senkinek nem kell.
Amikor először jön…
Utolsó kommentek