Irodalmi Szalonna

AZ IRODALMI SZALONNA VENDÉGOLDALA

A zebra szép élőlény. Szavannára való ló. Nehezen ismeri fel a vadőrt, de másik zebrát nagyon könnyen. Nem olvas újságot és nem néz tévét. Moziba sem jár és nem is internetezik. Legel és menekül az oroszlán elől. Ez a fő időtöltése. A vadőrnek unalmas lenne, a zebrának még inkább, ha ismerné az unalom fogalmát. Nem ismeri, így csak legel és menekül. A fejében nincs elvont fogalom. Nincs szüksége rá. Mi lenne, ha lenne benne? Jobb nem gondolni rá. Nem tesz különbséget bőrszín alapján. Esetleg csíkszám alapján tehetne, de erről nincsenek értesülések. Nem tervez, nem aggódik, néha jól érzi magát, néha rosszul. Ha az oroszlán vagy a leopárd kergeti, talán az előbbit érzi, ha legel vagy párosodik, talán az utóbbit. De ez nem biztos. Lehet, hogy szeret futni és élvezi, ha menekül és megmenekül. Különben minek futna. A tét és a fizetség az élete. Nincs mellébeszélés, nincs pótvizsga. Ha nem fut elég gyorsan, de legalábbis gyorsabban, mint az üldöző, akkor vége az életének. Az oroszlán és a párduc nem kockáztat ennyit. Ha nem érik utol a zebrát, legfeljebb éhesek maradnak. Egy idő után élethalál harccá válik ez számukra is, de nem olyan nyilvánvalóan, mint a zebránál mert nem tudhatják, mikor veszítenek. A zebra élete veszélyesebb, de egyértelműbb. Ha elkapják, megeszik. Az oroszláné veszélytelenebb, de bizonytalanabb. Ha nem ejti el a zebrát egyszer, kétszer vagy háromszor, még mindig életben marad. Nem tudhatja viszont, hogy hányadik nem-elkapás után viszi el őt a halál. A tervezés nem jellemző egyikükre sem, de nincs is rá szükségük. Addig élnek, amíg tudnak. Ha terveznének, kicsit hosszabb életük lehetne. De ezen nem bánkódnak, mert fogalmuk sincs, mi az. A fogalomról sincs fogalmuk. Nincsen háziorvosuk, fodrászuk, se papjuk, se munkahelyük. Se házuk, se telkük, se autójuk, sem befektetésük. Nem járnak iskolába, nem tudnak késsel-villával enni és néha éheznek, szomjaznak. Nem gondolkodnak az élet értelmén. Süt rájuk a nap, esik rájuk az eső. Egyszerű az életük, de néha tanulnak ezt-azt. Ez elég nekik. Addig élnek, amíg élnek. Törvények nélkül is tudnak létezni. És fennmaradni. De nem is népesítik túl az életterüket. Elég ez nekik. Határokat bármikor átléphetnek útlevél nélkül. Ha találnak ivóhelyet és füvet, boldogok. Ha nem, akkor nem. Nem örökölnek, nem főznek és nem sütnek, nem sportolnak, nem sírnak, és nem nevetnek, mégis teljes életet élnek, és ugyanúgy nem tudják, mint mi, hogy miért.