Szerző: Aradi Gizella
Éjszaka volt. A bútorok inkább meg sem mozdultak. Igyekeztek feltűnés nélkül meglapulni a helyükön. A félhomályban ez nem is volt különösebben nehéz. Hogy őszinték legyenek, unták már nagyon. Mindig ugyanaz a műsor, mindig ugyanúgy. Pedig az egésznek semmi értelme nem volt. Persze, minek van értelme…
Utolsó kommentek