Szerző: Gaál-Nyeste Katalin
Állunk a műhelyben. Nézem a szögeket, kalapácsokat, a bőrdarabokat. A suszterszék üres. Lehunyom a szemem, és látom, ahogy horgászunk Schwarz bácsival meg az unokájával, Józsival. Míg kapásra várunk, Schwarz bácsi halkan a cipőkről mesél. Arról. hogy varázsereje van mindegyik cipellőnek. A kecskebőr…
Utolsó kommentek