A legjobb barátunkat születésünk óta ismerjük. Ugyanakkor sírtunk fel a szülőszobán, ugyanúgy fáztunk éskapálóztunk, mikor a mázgás testünket a vízcsap alá tették, ugyanakkor szenderedtünk el, amint bebugyolálva anyánk mellkasára tettek.
A legjobb barátunkkal együtt halunk meg. A szomszédos…
Teljesen kikészített Árkosiné. Ő a harmadik osztályfőnökünk két év alatt, eddig csak biológiát tanított nekünk. Azt gondoltam, vele megfogtuk az Isten lábát. Az első ofőnk, Mara terhes lett, aminek tulajdonképpen örültem is, mert Mara pikkelt rám, mivel tavaly nem voltam hajlandó gólyatáborba menni.…
Mónika a válása napján kapott egy nyulat az anyósától.
Aznapra a lány szabadságot vett ki, délelőtt tizenegykor kimondták a válást, este hétre pedig két üveg fehérborral meg is vigasztalódott. Akkor állított be az anyósa, a volt anyósa. Mónika körül kissé forgott a lakás. A rókázástól még messze…
Elhagyom az apámat, anyámat. Elhagyom a szülőföldemet. A madarak nem választhatnak, mégis fészket raknak. A mezei virágok sem választhatnak, mégis illatoznak. Én választhattam, mégis az anyósom, Naomi népét és az ő Istenét választottam. A sógornőm hazatért a szüleihez, sírva, zokogva búcsúztunk el.…
Állunk a műhelyben. Nézem a szögeket, kalapácsokat, a bőrdarabokat. A suszterszék üres. Lehunyom a szemem, és látom, ahogy horgászunk Schwarz bácsival meg az unokájával, Józsival. Míg kapásra várunk, Schwarz bácsi halkan a cipőkről mesél. Arról. hogy varázsereje van mindegyik cipellőnek. A kecskebőr…
Apa napok óta nem mozdul a laptop elől. Nem eszik, nem alszik. Ha szólok hozzá, szeme sem rebben. Tegnap reggel egy pillanatra halványan elmosolyodott, aztán a következő másodpercben megint kifejezéstelen arccal meredt a képernyőre. Este bezárkóztam a gardróbba sírni. Apa napok óta élő adásban nézi…
Gyere csak nyugodtan, nem zavarsz. Már kiteregettem. Most fő a leves. Köménymagos. Ülj csak le ide. Mit hoztál? Istenkém! De szép ing! Szinte vadonatúj! Attilának? Nem érdemli meg. Belebetegszem ebbe. Hiába jártatom a számat. Most is csavarog valahol. És mindent összeszed. Disznóól a szoba. Hiába…
Azt kiabálták, hogy izzó vaslemezre fektették, de hirtelen hűs forrás fakadt a lába alatt. Aztán tüzes kemencébe vetették, ahol azonnal szellő támadt. Én is éreztem a szelet, mert egyre erősebben fújt, és csak mosolyogtam, ahogy a szárimat lobogtatta.
A tömeg hiába ordibált, ujjongott, nem álltak…
Szerkesztőségi üléseinket hónapok óta online tartjuk. Hogy is lehet a három-négy órás monitorozást kibírni? Például iszogatással. Előkerült a sör, a bor, a pálinka, mindenki improvizált, mert nem terveztük meg előre a közös poharazást. De hogyan lehetne szintet ugrani? Irodalom, ital és? Étel! Közös…
–Dicsértessék!
–Mindrkké! Szűzanyám! Mama! Te mit keresel itt? Tivadar atya egy óra múlva gyóntat!
–Tivadar atya süket.
–Dehogy süket.
-Jó, akkor nem süket, csak fütyül arra, amit mondok. Veled kell beszélnem.
-Mama, ne most. Négyen állnak még sorban.
-De könnyíteni akarok a lelkemen.
-Jó,…
Anyámék a kertkapu előtt dohányoznak. Apám már a harmadik szálat veszi elő, anyám tüzet ad neki. Aztán a füstöt a medvére fújják. Apám bal karja alatt egy hatalmas fehér játékmedve. Hiába mondtam nekik, hogy ne hozzanak semmit. A cseresznyefa alatt meg különösen jól fog mutatni az a plüss…
Mindenki vécépapírért áll sorba. Aki végez, az megy a henteshez aranyáron combot venni. Ha nincs liszt, a gríz is jó, mondja egy férfi, vagy a kukoricadara, kontráz mögötte egy alacsony néni. Csak Anikó nem áll be sehova, köröz már jó ideje, nem akar raktározni, nem akar cipekedni. Nem szeretne…
Utolsó kommentek