Éjszaka volt. A bútorok inkább meg sem mozdultak. Igyekeztek feltűnés nélkül meglapulni a helyükön. A félhomályban ez nem is volt különösebben nehéz. Hogy őszinték legyenek, unták már nagyon. Mindig ugyanaz a műsor, mindig ugyanúgy. Pedig az egésznek semmi értelme nem volt. Persze, minek van értelme…
A koraesti vézna napsütés rózsaszín árnyalatot adott a foltokban már tisztulóégaljának. A nap utolsó próbálkozással még áttörte a tavasszal szokatlan sűrűséggelhulló, vigasztalan esőt. Egyszerre volt a fény s az eső hatására nyár eleji és őszi ahangulat. A teraszon ülve bámulta, ahogy a padlócsempe…
Teljesen kikészített Árkosiné. Ő a harmadik osztályfőnökünk két év alatt, eddig csak biológiát tanított nekünk. Azt gondoltam, vele megfogtuk az Isten lábát. Az első ofőnk, Mara terhes lett, aminek tulajdonképpen örültem is, mert Mara pikkelt rám, mivel tavaly nem voltam hajlandó gólyatáborba menni.…
Amikor megkérdeztem a Krasovszky doktort, szerinte hogy venné ki magát, ha ezentúl kizárólag varjúként mutatkoznék, azt felelte, ne törődjek azzal, mások mit gondolnak. És én igyekszem is nem törődni, mégis rosszul esett, hogy anyához mentőt kellett hívni, amikor először állítottam haza a…
A legborzasztóbbak a keddek.
Kedd reggelente még a leglelkesebb kollégák is megtörten érkeznek az irodába. Fel sem dolgoztuk a hétfő okozta megrázkódtatást, és a java még hátra van. Tiborunk mindig felveti, hogy jelentsünk aznapra áramszünetet, vagy tömeges ételmérgezést. Senki nem nevet, és Halima…
Ma munka volt, a nő azt dolgozta, hogy munkát keres, belevetette magát a munkakeresésbe. Először felkelt a hosszú hétvégéből, mert szabadságot vett ki a hét elejéből, megmosakodott, adott a kutyának enni és megígérte, leviszi, megterített mindkettőjüknek, végül csak egy pohár vizet ivott, ideges…
Mónika a válása napján kapott egy nyulat az anyósától.
Aznapra a lány szabadságot vett ki, délelőtt tizenegykor kimondták a válást, este hétre pedig két üveg fehérborral meg is vigasztalódott. Akkor állított be az anyósa, a volt anyósa. Mónika körül kissé forgott a lakás. A rókázástól még messze…
Kilenc órakor hirtelen, gőzölögve felszállt a köd, a vöröslő sziklákon ragyogott a napfény. Az első felvonókkal elindultak a legeltökéltebbek, s aztán rohanvást a többi. Fél óra múlva már egyetlen szék sem ment a csúcsra üresen.
A bérleteik után kotorászó sorban állók közül senkinek nem tűnt fel,…
Egy tavaszi délután az írót szaggatott csöngetés zavarta meg az alkotásban. Kelletlenül ment a bejárathoz, és kukucskált ki a kémlelőnyíláson. A lépcsőházban két öltönyös fiatalember álldogált.
Adománygyűjtők. Hittérítők. Trükkös csalók, gondolta bosszúsan, miközben kitárta az ajtót.
– Ön a híres…
Utolsó kommentek