Nem kísérsz csak a főbejáratig
itt agyrém a parkolás
csúszik a lépcső
vagy a kisbőrönd túl nehéz
a portás fülkéjéből szól az Allegro Barbaro
nem nézek vissza rád
fürödjön le
mondják majd odafent
meg hogy enyém a kettes ágy
csontváz-karcsú testemen a műtősköpeny
acélszürke lesz
eldobható
zsíros csempéknek dőlve
fogok várni
míg szólítanak
gerincem árkában gyűlik az izzadtság
zsámolyról lépek aztán
fel a fénybe
miért nem csináltak
magának vénát
maradjon mozdulatlan
számoljon lassan
három kettő egy és vége
most tűznek mindjárt a szarvuk hegyére
Eredeti megjelenés: Spanyolnátha művészeti folyóirat, 2022/1.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.