A feketeöltönyös férfi a forgóajtó előtt még egyszer igazított az egyébként is makulátlan nyakkendőjén aztán belépett a Rendőrpalotába. Az információs pult mögött két egyenruhás ember ült. Egy nő és egy férfi. Udvariasan köszöntötték az érkezőt.
– Védünk és szolgálunk. Szép jó napot kívánunk! Milyen ügyben segíthetünk? – kérdezte a hatóság hölgytagja.
– Csak egy gáz-riasztó pisztolyhoz szeretnék viselési engedélyt kapni.
– Semmi akadálya! – olvadt szét a kedves mosoly a rendőrnő arcán. Kérem, szíveskedjen megmutatni a vásárolt fegyvert!
A feketeöltönyös szolgálatkészen nyitotta a kezében szorongatott szürke, műanyag dobozt, s átnyújtotta a rendőrnőnek. Egy Alfa g020-as, cseh gyártmányú forgótáras pisztoly lapult a dobozban. A rendőrök nem titkolt kíváncsisággal vették át az ünnepélyes öltözetű úrtól.
– Remek vásárt tetszett csinálni. Szinte irigylem, ha nem haragszik mondta kedvesmosolyú rendőrnő. Ha megengedi, megnéznénk, ugyanis még nem volt szerencsénk ilyen kiváló revolverhez.
S máris gyakorlott mozdulatokkal és megnyugtató szakértelemmel forgatták, nézegették a hibátlanul barnított, tenyérbe simuló gázpisztolyt. Már-már teljes volt a boldogságuk.
– Hohó, ebből még probléma is lehet. Nem tetszik tudni, hogy csak töltetlen állapotban szabad szállítani, engedély nélkül egy ilyen kis veszélyes aranyoskát? – tette fel a kérdést a fegyver csövén átnézni próbáló segítőkész rendőrnő.
– Ezt itt láthatólag két lőszerrel, jajjajj, ráadásul gumilövedékkel tetszett tárazni! Ha nem látnám, hogy komoly, intelligens állampolgárhoz van szerencsénk, – mondta fejét csóválva, – még azt is hihetnők, hogy valami huncutságon töri a fejét a kedves úr. A rendőr kolléga tréfáján a hibátlan eleganciájú, egyenruhás kolléganője, hangosan felkacagott.
– Bizony, bizony nagyon tessék vigyázni! Ez így veszélyes is, szabálytalan is.
– Oh, persze, persze, hiszen éppen szabálytiszteletem okán jöttem önökhöz, Isten őrizzen, hogy valamilyen félreértés áldozata legyek! Én kéremm állampolgári tisztelettel kerestem föl Önöket, hogy a legmesszebbmenőkig a jogszabályoknak kifogástalanul megfelelő módon viselhessem ezt a kis aranyost.
Ezen a jólsikerült mondaton már mindhárman nevettek. A rendőröknek nagyon szimpatikussá kezdett válni a kedves ügyfél. Nem kevésbé megkedvelte a fogadóbizottságot a temetkezési vállalkozóhoz illő, hibátlan fekete öltözetében feszítő polgár is.
– Nna, akkor ezzel a csinos kis játékszerrel fel tetszik ballagni a harmadik emeletre, és az ott várakozó kolléganőnk minden szükséges adminisztrációt azonnal el is intéz kegyednek. És pikk-pakk, sitty-sutty a gondosan becsukott fegyverdobozt a kedves vendég kezébe is adták.
– Aztán nagyon tessék vigyázni, mert tetszik tudni, annyi felelőtlenségről hall az ember manapság! Nehogy véletlenül le tessék valakit lőni!
A rendőrnő az öltönyösre nézett, s tréfásan összecsippentett szemmel kacsintott a boldog fegyvertulajdonosra. Szívélyesen elbúcsúztak, a kedvesarcú rendőrnő még barátságosan integetett is a pisztolyos után, amikor a férfi a harmadik emelet felé vette az irányt.
Az alig néhány méteres emeleti folyosó, a közepetáján csinos fogadótérré szélesedett. A szolgálatkész bájos ügyintéző, az előbbiekhez hasonlóan ellenőrizte a dobozban lévő fegyvert, s részletesen elmondta a viseléssel járó követelményeket. Ő is felhívta a figyelmét az ünnepélyesen öltözött úrnak, hogy a tárban lapuló gumigolyó igen veszélyes. Közvetlen közelről, akár halált is okozhat, persze, csak ha megfelelő módon a csövet közvetlenül és pontosan a koponya érzékeny pontjához illesztik. Ezen mindketten jót nevettek. A rövid, derűs beszélgetés végén a nő átvette az engedéllyel kapcsolatos adminisztrációs-eljárásért fizetendő háromezer forintot, s ezután a pisztolyt visszaadta a kedves ügyfélnek.
– Csak a miheztartás végett kérdezem, ugye nem tetszik elfelejteni, hogy a tárban nem szabad golyót tartani?
A hibátlanul öltözött férfi megigazította az egyébként is kifogástalan fekete nyakkendőjét, és hátrébb lépett néhány lépést.
– Csak, hogy ne okozzak ilyen kedves embereknek fölösleges munkát, s kellemetlenséget! – mondta, és lassú, pontos mozdulattal felhúzta a cseh gyártmányú Alfa g020-as gumi-golyóval töltött revolvert. Mosolyogva közelítette a szájához a csövet, beillesztette pontosan a két fogsora közé és meghúzta a ravaszt.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.